Blog # 6

14 Sep

TTIP ” Transatlantic Trade and Investment Partnership ”  veszelyei .

Nagyon erdekes, hogy lehet tovabbra is egy gazdasagi globalizalast vegrehajtani ugy, hogy azt az emberek ne vegyek eszre. Az ugynevezett nyugati demokraciak ebben a csapdaban ulnek es eszrevbetlenul elveszitik nemzeti fuggetlenseguket  a csalafintan  megfogalmazott gazdasagi szerzodesek altal,   amit  a kivalasztott orszagok kormanyon levo vezetoivel  megkotnek es ezeknek a szerzodeseknek a mindenkori vesztesei a nep, es maguk az allamok  a gyoztesei a hatalmas nemzetkozi monopoliumok lesznek.

Itt van pl. a NAFTA ( North American Free Trade Agreement ), amit 1994 januar elsejen leptettek eletbe.  Mexico, USA es Kanada kozott. Bebizonyosodott, hogy semmi jot nem hozott ez a fajta szabadkereskedelem a resztvevo orszagok nepei szamara.   Mi tortent  ?  A corporet profit nott, viszont ezzel egyenes aranyban,  nott  a munkanelkuliseg,  csokkentek az oraberek,  tonkrementek a kisgazdalkodok, nottek a kornyezeti artalmak stb.  Az elmult husz ev alatt, a DEMOKRACIA  egyik  alappilleret,  a MUNKASOK munkahoz valo jogat a tarsadalomban,  teljesen megszuntettek.  Az egyenlotlenseg ezaltal oriasira duzzadt, mert a profit, kizarolag a global vallalatok, invesztment companyk, bankok javara nott, termeszetesen a nep kontojara.    Es most  husz ev utan  az  elrettento pelda ellenere, europara probaljak raeroltetni ugyanezt, ( nem ketseges ezekutan, hogy milyen erdekeltsegek  teszik ezt )  Ez az egyezmeny, kiveszi a  global  vallalatokat a demokratikus  iranyitas  alol, a profitjuk  kizarolagos novekedese  erdekeben.  Ez a fajta felepitese a NAFTA- nak es a  TTIP-nek,  az INVESZTOROKAT, vedi  tobbek kozott ugy,   hogy  elzarja az utat,  a munkasoknak a SZTRAJK-ra  azzal,   hogy egyszeruen tovabbviszik a vallalatukat olyan teruletre, ahol alacsonyabb oraberert  es kevesbe jo munkakorulmenyek  kozott, fillerekert  tovabb dolgoztatnak,  Ezzel alaassak a lehetoseget is annak,  hogy a  dolgozok  egyaltalan hangot  tudjanak adni  elegedetlenseguknek   Igy a  munkasosztalyt  egyertelmuen  megalkuvasra   kenyszeritik.  Kozben  ezek a global companyk taxmentes   ovezeteket  hoznak letre maguknak,  ezzel is tovabb novelve  nyereseguket.

A TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership }, ha letrejon,  azt jelenti, hogy tovabb romlik a helyzet , nem csak ezen a foldreszen, hanem  az  EU-ban is. Ezekkel a szerzodesekkel, minden resztvevo orszag, a hatterhatalom jatekszereve valik,  megkezdodik a nepvandorlas a munka utan.  jobban lecsokken az eletszinvonal,  az orszagok fuggetlensege elobb utobb, teljesen elveszik majd,  hiszen  ha  barmelyik  allam nem talalja gyumolcsozonek, valamelyik  global vallalat altal privatizalt gazdasagi tarsulast  es felbontja a szerzodest,  megteheti ugyan,  de a nemzetkozi monopoliumoknak  a szerzodesben foglaltak szerint, lehetoseguk  es joguk lesz perelni a kormanyokat,  az altaluk JOVO  idokre kikalkulalt  es a szerzodes felbontasa miatt elesett profitjukert is.   A nyerok automatikusan  az idegen vallalatok lesznek.   Azzal, hogy az europai unioval elfogadtatjak ezt a szabadkereskedelmi megallapodast,  az osszes EU tagallam automatikusan alarendelt lesz a TTIP-ben foglaltaknak  es ezzel egy visszafordithatatlan allapotot teremtenek, a global vallalatok javara,

Az  USA-ban a sok deregulaciot , ( ami azt jelenti, hogy az allam beleszolasat lepesrol, lepesre csokkentettek a gazdasagi eletben),  Reagan elnoksege idejeben kezdtek   el  (nem veletlenul )  es Clinton elnoksege alatt letrehozott NAFTA-val folytattak.   A mai napon, mar ott tartanak, hogy nem az allam, hanem a privat erdekeltsegek diktalnak,  ezert van lehetoseguk a vilagot gazdasagilag a sajat kenyuk kedvuk szerint iranyitani.  Addig, amig ezek az intezmenyek hivatalosan nem tartoznak senkinek elszamolassal , marpedig nem tartoznak , addig a resztvevo orszagok gazdasagi kizsakmanyolasa, arctalanitasa, nemzeti figgetlenseguk feladasa, az egyenlotlensegek tovabbi novekedese, teruletek  elgettositasa  fog eszrevetlenul megtortenni, a GLOBALIZACIO  elerese erdekeben.

 

Kurepov Borbala

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *